A szürkehályog kezdeti szakaszában előfordul, hogy valaki nappal még élesen látja a közlekedési táblákat, este azonban egyre nehezebben vezet.
Ennek oka, hogy a szemlencse átlátszóságának csökkenése nem feltétlenül okoz azonnal jelentős látásélesség-romlást, viszont fokozhatja a fények szóródását és a káprázást.
A Budai Szemészeti Központ budapesti rendelője (06 1 240 6334, 1126 Tartsay Vilmos u. 14.) a szemlencse állapotának vizsgálatával is segítheti annak tisztázását, hogy a fokozódó esti káprázáshoz szürkehályog is hozzájárulhat-e.
Miért okozhat gondot a szürkehályog sötétben?
Az egészséges szemlencse átlátszó, így a fény viszonylag zavartalanul jut el a retinához. Szürkehályog esetén a szemlencse fokozatosan elhomályosodik, ami megváltoztatja a fény áthaladását.
Az elhomályosodott területeken a fény szóródhat, ezért a szembe érkező erős fényforrások zavaró káprázást idéznek elő. Ez akkor válik feltűnővé, amikor a környezet sötét, de egy-egy fényforrás nagyon világos.
Esti vezetéskor ilyen helyzetet teremt a szembejövő autók fényszórója, az utcai világítás vagy a nedves útfelületről visszaverődő fény. A vezető ilyenkor azt tapasztalja, hogy a fények körül udvar jelenik meg, vagy a szembejövő jármű elhaladása után nehezebben érzékeli az út részleteit.
Hogyan maradhat jó a látásélesség?
A hagyományos látásélesség-vizsgálat során a páciens többnyire jól megvilágított környezetben, nagy kontrasztú jeleket olvas. Ez azonban nem teljesen azonos az esti közlekedés látási körülményeivel.
Sötétben a pupilla kitágul, a fényviszonyok változékonyabbak, és a tárgyak közötti kontraszt is csökken. A szürkehályog bizonyos formáinál a kontrasztérzékenység és a káprázással szembeni ellenállás már akkor romlik, amikor a látásélesség még megfelelő.
Ezért önmagában az, hogy valaki a szemészeti táblán jól teljesít, nem zárja ki a mindennapi látást zavaró szemlencse-elváltozást.
Milyen jelekre figyelj esti autóvezetés közben?
A fokozódó káprázás mellett figyelmeztető jel az is, ha egyre nehezebb felismerni a gyalogosokat, az útburkolati jeleket vagy az árnyékos területeken található akadályokat.
Előfordul, hogy a vezető a korábbinál lassabban alkalmazkodik a változó fényviszonyokhoz, illetve a szembejövő járművek világítása után átmenetileg bizonytalanabbul tájékozódik.
A tünetek azonban nem kizárólag szürkehályogra utalnak. A szemszárazság, a nem megfelelő szemüveg, bizonyos szaruhártya-elváltozások és más szemészeti betegségek is okoznak hasonló panaszokat.
Ha az esti látási nehézségek veszélyeztetik a biztonságos közlekedést, a kivizsgálásig célszerű kerülni a sötétben történő vezetést.
Milyen vizsgálatok segítenek tisztázni az okot?
A szemészeti vizsgálat során ellenőrzik a látásélességet, a fénytörési hibákat és a szemlencse állapotát. A réslámpás vizsgálat segítségével felismerhetők a szemlencse homályai, és megítélhető azok elhelyezkedése.
A panaszok alapján szükség esetén kontrasztérzékenységi vagy káprázással kapcsolatos vizsgálat is indokolt. Emellett a szem egyéb részeinek ellenőrzése segít kizárni a látásromlás más okait.