Az egyenesági örökösödési illeték nem kerül felszámolásra bizonyos esetekben. Továbbá, akkor sem szükséges illetéket fizetni, hogyha valaki lemond az örökségről. Az örökösödési illeték a köznyelvben hagyatékként szerepel, aminek fontos szabályai vannak. Sajnos sokak számára kellemetlen témának számít, mégis beszélni kell róla. Az örökséggel kapcsolatos feladatokkal az elhunyt rokonai foglalkoznak. Amennyiben van egyenesági örököse az elhunyt személynek, nem kell illetéket fizetni.
Vagyis nem minden esetben van szükség az illeték megfizetésére. Ehhez azonban tisztában kell lenni azzal, hogy a jog kit nevez örökösnek. Az örökös az a személy, akinek az örökhagyó a hagyatékának meghatározott hányadát juttatja. Természetesen az is örökösként szerepel a nyilvántartásban, akinek az örökbe hagyó a hagyaték jelentős vagy egész értékét, meghatározott vagyontárgyakat juttat. Viszont, ez esetben a hagyatékban részesített személynek a hagyatékra kirótt terhek viselésében is osztoznia kell. Az egyenesági örökösödési illeték díjmentes, amennyiben az örökös testvér, házastárs vagy bejegyzett élettárs.
Mi után kell örökösödési illetéket fizetni?
Az örökösödési illeték megfizetésének mértékét az 1990. évi XCIII. törvény szabályozza. Ennek alapján, minden belföldön szerzett hagyaték után illetéket kell fizetni. Még néhány külföldről szerzett hagyaték után is létrejöhet a fizetési kötelezettség. Az örökösödési illeték hatálya alá tartoznak az ingatlanok, az ingóságok és a vagyonértékű jogok. Ez utóbbi kategóriába beletartozik a bankszámla, a különféle licencek utáni jogok, a vagyonkezelői jog és a szellemi termékek felhasználási joga is.
Az illeték végösszegét mindig a NAV állapítja meg. Ezt az örökösnek mindig a hagyatéki eljárás végén kell megfizetnie. Egyáltalán nem számít ritkának, amikor valaki külföldi ingatlant örököl. Ebben az esetben csak akkor szükséges belföldön megfizetni a hagyaték után kiszabott összeget, ha az érintett országban nem került felszámolásra. Itt viszont azonnal meg kell említeni a kettős adóztatást. Ez csak akkor kerülhető el, ha az örökös hitelt érdemlően, hivatalos dokumentumokkal is alá tudja támasztani, hogy a másik országban már lerótta a tartozását. Az egyenesági örökösödési illeték nem tartozik ide, hiszen ennél az öröklési formánál nincs szükség illeték fizetésre.
Az egyenesági örökösödési illeték fizetése kikre vonatkozik?
Egy 2013 óta érvényben lévő jogi változás szerint egyenesági örökösnek számítanak azok az örökösök (rokonság), akik közül egyik a másiktól (szülő-gyermek) származik. Továbbá, mentesül az illeték alól a túlélő házastárs, hivatalosan bejegyzett élettárs, mostoha és nevelt gyermeke.
Következnek az ingatlanos trükkök, amik néha már-már bosszantóak
Manapság igen gyakran előfordul, hogy az ingatlanos kollegák dühítő és égbekiáltó hibákat követnek el. Olyan ingatlaneladási trükköket használnak sokan, amik képesek kárt okozni a szakma hitelességében is. Egy valóban elhivatott ingatlanos, mint amilyen Mlinárik Márton is, szeretné felhívni a figyelmet a következő súlyos hibákra. Először is fontos megjegyezni, hogy az ingatlanközvetítő pályát elkezdeni igen könnyű. Nincs hozzá másra szükség, mint egy laptopra, mobiltelefonra és internetre.
Sajnos olyan ingatlanos „szakemberek” is belépnek a piacra, akiknek szeme előtt a könnyű pénzkereset lebeg. Egy profi ingatlanközvetítő nem fogja az ügyfeleket zaklatni. Ha szeretne valaki meghirdetni egy ingatlant, akkor a szakértő veszi a fáradtságot és kiszáll a helyszínre egy előre megbeszélt időpontban. Lefényképezi az ingatlant, annak minden adottságával együtt. Ha az ingatlan meghirdetésre kerül, akkor a meghatározott időben lehet látogatni. Erre az ingatlanosnak is oda kell figyelnie. Csak az ingatlan tulajdonosainak a beleegyezésével van lehetőség eltérni az előre meghatározott időponttól.
Most pedig lássuk az ingatlanos trükkök tárházát
Igen közkedvelt trükknek számít, hogy az ingatlanos vevőnek adja ki magát. Majd, amikor megjelenik a helyszínen, akkor felfedi valódi énjét. Ugyanis, ha már először azt mondja a telefonban, hogy ingatlanos, akkor lerázzák. Az ingatlanos trükkök következője, amikor azt mondja az ingatlanközvetítő, hogy „Van vevőnk!”. Persze a valóságban ez nem állja meg a helyét.
Erre a mondatra biztosan felcsillan az eladó szeme és azonnal megköti a megbízási szerződést. Majd, amikor nem érkezik meg a vevő, akkor a megbízó jogosan teszi fel a kérdést, hogy hol a vásárló, akit az ingatlanos ígért. Ezzel pedig maga alatt ássa a gödröt a közvetítő, ugyanis, ha tényleg lesz vevő, akkor az eladó nem fog hinni neki. A másik farkashiba, ha a szakértő azt ígéri, hogy többért is el tudja adni az adott ingatlant. Természetesen az eladó is azt fogja választani, aki a legnagyobb összeget ígéri a házért, lakásért.
Az ingatlanos sajnos sokszor engedély nélkül hirdet
Ez egy tipikus példája annak, amikor az ingatlanos a hirdető tudta nélkül tesz fel képeket, információkat az adott ingatlanról. Így gyakran megesik, hogy az ingatlanról 2 hirdetés is megjelenik. Ezek az ingatlanos trükkök ártanak a jó hírnévnek is. Az ingatlanos trükkök odafigyeléssel felismerhetőek.
